Mit jelent valójában a „4:1” a címkén
Az étrend-kiegészítőkben lévő növényi kivonatoknál gyakran látható a 4:1, 10:1 vagy 20:1 jelölés. Úgy fest, mintha a készítmény erősségének mértéke lenne — valójában egészen másról szól.
Honnan származik ez a szám
A kivonási arány, a szakirodalomban DER rövidítéssel jelölve, a nyersanyag mennyisége és a kapott kivonat mennyisége közötti arányt írja le. A 4:1 jelölés azt jelenti, hogy négy tömegrész szárított növényből egy rész kivonat keletkezett.
Ez tehát a folyamatra vonatkozó adat, nem a tartalomra.
Átszámítás konkrét mennyiségekre
Ha a címke 200 mg babérlevél-kivonatot tüntet fel 4:1 arányban, az körülbelül 800 mg szárított levélnek felel meg. Az édesköménynél 120 mg nagyjából 480 mg nyersanyagot, a kamillánál 60 mg pedig mintegy 240 mg-ot jelent.
Amit a kivonási arány elhallgat
Nem mondja meg, milyen oldószerrel végezték a kivonást. Ugyanannak a növénynek a vizes, víz-alkoholos és olajos kivonata más vegyületcsoportokat tartalmaz, mert a különböző anyagok különböző közegekben oldódnak.
Azt sem árulja el, a növény melyik részét használták fel — gyökeret, levelet, virágot vagy termést.
Miért térhet el két 4:1 arányú kivonat
A növényi nyersanyag nem egynemű. A hatóanyag-tartalom fajtától, talajtól, napsütéstől, a betakarítás idejétől és a szárítás módjától függően változik.
Két azonos, 4:1 arányú készítmény tehát jelentősen eltérő mennyiséget tartalmazhat a vizsgált anyagokból. Az arány önmagában nem elég az összehasonlításhoz.
A szabványosítás — az adat, amely összehasonlítást tesz lehetővé
A szabványosítás egy konkrét vegyület százalékos tartalmának megadása a kivonatban. Az olyan jelölés, mint a „90 % inulin” vagy a „20 % oleuropein”, megmondja, mennyi jelzőanyag van ténylegesen a nyersanyagban.
Ez az egyetlen címkeadat, amellyel két készítmény egymás mellé állítható. Ha az egyik szabványosítást ad meg, a másik pedig csak kivonási arányt, két különböző dolgot hasonlítunk össze.
Jelent-e a magasabb arány jobb készítményt
Nem automatikusan. A 20:1 arányú kivonat sűrítettebb, mint a 4:1, de a sűrítés önmagában nem érdem — az dönt, mit sűrítettek.
Három változat, amellyel a piacon találkozhat
A legszegényesebb a puszta növénynév mennyiség nélkül; ilyenkor a vásárló semmit nem tud. Gyakoribb a tömeg és a kivonási arány feltüntetése, például „4:1 kivonat — 200 mg”. A legtájékoztatóbb a tömeg és a szabványosítás együtt.
Mit követel meg a jog a csomagoláson
Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó előírások megkövetelik az összetevő nevének és az ajánlott napi adagban lévő mennyiségének feltüntetését. Azt azonban nem írják elő pontosan, hogyan kell ezt a mennyiséget növényi kivonatoknál kifejezni — ezért alkalmaznak a gyártók eltérő megoldásokat.
A szabványosítás nem kötelező. Feltüntetése a gyártó önkéntes döntése — és éppen ezért szokott arra utalni, hogy gondot fordított a nyersanyag dokumentációjára.
Mire érdemes figyelni összehasonlításkor
Először: szerepelnek-e egyáltalán mennyiségek. Másodszor: van-e a kivonatoknál szabványosítás, és ha igen, milyen vegyületre és hány százalékban. Harmadszor: fel van-e tüntetve a növényi rész. Negyedszer: a megadott mennyiség egy kapszulára vagy a teljes napi adagra vonatkozik-e — ez a félreértések leggyakoribb forrása.
Amiről ez a szám nem dönt
A kivonási arány nem a hatékonyságra és nem a biztonságosságra vonatkozó adat. Egészségre vonatkozó állítást sem helyettesít — az étrend-kiegészítőkben használt növények többségénél pedig ilyen állítás egyszerűen nem létezik, mert kérelmeik továbbra is tudományos értékelésre várnak.
A címke értő olvasása viszont lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük a tisztességesen leírt készítményt attól, amelyik általánosságok mögé rejtőzik.
Honnan tudjuk
- Európai Gyógyszerkönyv, Extracta (Kivonatok) általános monográfia — a kivonatok, a nyersanyag–kivonat arány, valamint a szabványosított, kvantifikált és egyéb kivonatok meghatározása.
- Európai Gyógyszerügynökség, Növényi Gyógyszerek Bizottsága (HMPC) — iránymutatás a növényi gyógyszerek minőségéről és a növényi anyagok, illetve készítmények feltüntetéséről.
- Európai Gyógyszerügynökség — magyarázó feljegyzés a nyersanyag–kivonat arány és a kivonószer megadásáról.
- 2002/46/EK irányelv az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről — 6. cikk (jelölés) és 8. cikk (mennyiség feltüntetése).
- 1169/2011/EU rendelet a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról.
- 1924/2006/EK rendelet a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról, különösen a 28. cikk (6) bekezdése.
- 432/2012/EU rendelet — az engedélyezett egészségre vonatkozó állítások jegyzéke.
- Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) — növényi anyagok kompendiuma és iránymutatás a botanikus készítmények biztonságossági értékeléséhez.
- EFSA — iránymutatás az egészségre vonatkozó állítások alátámasztásához szükséges tudományos adatokról.
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) — étrend-kiegészítők bejelentése és jelölési követelmények.
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) — élelmiszer-ellenőrzés Magyarországon.
- 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről — összetétel és jelölés.
- 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről — a megtévesztő tájékoztatás tilalma.
- Magyar Gyógyszerkönyv — növényi nyersanyagok monográfiái és a kivonatokra vonatkozó követelmények.
- Az Európai Unió Bíróságának ítélete a C-386/23. sz. ügyben — a növényi anyagok helyzete az 1924/2006 rendelet átmeneti rendelkezései szerint.
- Gazdasági Versenyhivatal — a fogyasztók megtévesztésére vonatkozó gyakorlat.
Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, és nem helyettesíti a változatos étrendet, az egészséges életmódot, sem az orvosi tanácsadást. A nyugtalanító panaszok kivizsgálást igényelnek — a parazitafertőzést vizsgálat állapítja meg, nem a tünetek leírása.
Ezen az oldalon egyetlen egészségre vonatkozó állítást sem közlünk, mert egyik összetevő sem rendelkezik ilyennel. A babérlevél, a propolisz, a csicsóka, az édeskömény és a kamilla olyan növények, amelyekre az 1924/2006/EK rendelet átmeneti rendelkezései vonatkoznak — kérelmeik tudományos értékelésre várnak, annak lezárásáig pedig az állítások nem használhatók. A kereskedelmi név és az eladó szlogenjei nem minősülnek egészségre vonatkozó állításnak.
Az összetételt a doboz fizikai címkéje alapján közöljük (2026.09.24-i állapot). A kapott termék címkéje az irányadó. A „gyártatta” bejegyzés a gyártást megrendelő szervezetet jelöli, nem a gyártót.
Az árakat 2026.09.24-én ellenőriztük, változhatnak. Ezen oldal üzemeltetője nem eladó és nem gyártó; a kapcsolatfelvételi kérés továbbításáért díjazásban részesülhet az eladótól, ami a vásárló árát nem befolyásolja.
Egy pontosítás. Az uniós jegyzékben szerepel a cikóriainulinra vonatkozó állítás, ez azonban más alapanyagra és nagyjából napi 12 g mennyiségre vonatkozik. A Neoflorax csicsókából származó inulint tartalmaz, napi adagonként 126 mg mennyiségben, ezért ez az állítás rá nem alkalmazható. Erre a formára, erre a forrásra és erre a mennyiségre nincs olyan jóváhagyott állítás, amely a készítményre vonatkoztatható lenne.